Németország
A Német Szövetségi Köztársaság Közép-Európa szövetségi állama, a német nemzetállamot 1949-ben alapították. 16 szövetségi államból áll, és liberális, demokratikus és szociális alkotmányos államként épül fel. Németország újraegyesítésének részeként Berlin 1990-ben a szövetségi főváros, 1991-ben pedig a parlament és a kormány székhelye lett.
A szövetségi köztársaság tagállamai, amelyeket hivatalosan államoknak (szövetségi államoknak) neveznek. Berlin és Hamburg városállamok mindegyike azonos nevű településekből áll, míg Bréma szabad Hanza városa, mint harmadik városállam, két különálló településből, Brémából és Bremerhavenből áll. Más szövetségi államokkal ellentétben Németországban nincsenek szövetségi területek.
Minden országnak megvan a maga identitása és sajátosságai, amelyek megkülönböztetik a többi szövetségi államtól.
Viszont ha az ember általányosságban akar beszélni, akkor a következö közös közhelyeket lehet találni:
- A humor hiánya tipikusan németnek számít. Az a tény, hogy a németeket humortalannak tartják, valószínűleg a "szorgalmas német" sztereotípiájának köszönhető: a kemény munka, a kötelességtudat, a megbízhatóság és a pontosság mind "tipikusan német" jellemzők, ami azt jelenti, hogy Németországot külföldön jó néven ismerik mint kereskedelmi partnert. Ennyi üzlet mellett nem biztos, hogy jut idő a viccekre.
Hatékonyság és gazdaságosság - a németek szeretnek produktívak lenni és nagyon hatékonyan dolgozni. Az emberek hisznek abban, hogy a kemény munkát megjutalmazzák: "Nincs fájdalom, nincs nyereség!" a megfelelő mondás. Nem szabad időt vesztegetni – mert "az idő pénz". Emiatt a németek inkább mindent a lehető leggyorsabban csinálnak. A mottóhoz híven: "Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!". Ezért tipikusan német a fix terv a napra és a jövőre. A legtöbb német nem hajlandó "a mának élni".
Szerénység és szkepticizmus az emberek a szerénységet erénynek tekintik. Nemcsak az egyes egyéneknek, hanem a német társadalom egészének is. A legtöbb német nagyon tartózkodó, amikor megkérdezik, mit talál különösen jónak Németországban vagy a német kultúrában. Az a tény, hogy a németek általában nem fejezik ki nemzeti büszkeségüket, valószínűleg köze van a német szerénységhez (és a német történelemhez). A németek nemzeti büszkeségüket a valóban tipikusan német sportágban élik ki: a labdarúgással!
Az önkritika egyszerűen tipikusan német! Azt mondják: "Mindenki söpörjön a saját kapuja elött", vagyis inkább magadban kell keresned a hibákat, nem pedig másokat kritizálnod. Elmondható, hogy ők általában nagyon kritikusak, óvatosak vagy szkeptikusak az ismeretlennel szemben: "Nem minden arany, ami fénylik " – bármennyire is jól néz ki valami, először ellenőrizni kell, hogy valóban olyan jó-e. Ez a mondás tökéletesen leírja, a németek - "inkább nem kockáztatunk".
Közvetlenül kimondani, amit az ember gondol, tipikusan német. Még akkor is, ha kellemetlen dolgokról van szó – közvetlenül foglalkoznak a problémákkal vagy a kritikákkal. De ez nem jelenti azt, hogy a németek barátságtalanok. A "hangszín csinálja a zenét" mondáshoz híven fontos, hogy hogyan mond az ember valamit: az udvarias és tiszteletteljes hangnemben a kritika nem bántónak, hanem inkább támogatónak tűnik! A beszédben a lehető legrövidebben kell fogalmazni – a legfontosabb dolgokra szorítkozni. Mert a mondás tartja: "A beszéd ezüst, a csend arany". Néha jobb nem mondani semmit, mint túl sokat mondani, vagy akár rosszat mondani. Nem csoda, hogy a small-talk nehéz téma Németországban. A közvetlenséget egyébként beszélgetőpartnereiktől is elvárják. Nem szeretik, ha "minden szót ki kell húznunk valakinek az szájából" – vagyis csak sok kérdezősködés után kapnak egyértelmű választ.
Öröm és élvezet. "Először munka, aztán öröm". Pontosan ezért hatékonyak Németországban: szeretik a lehető leggyorsabban befejezni a munkát, hogy élvezhessék a szabadidőt. Ahhoz, hogy eredményes legyen az ember, végső soron rendszeres pihenésre van szüksége, hogy elegendő energiát kapjon: "A pihenésben erő van". A németek különösen kedvelik az aktív kikapcsolódást: utazási világbajnokoknak tartják őket, és nem csak városi kirándulásokra mennek, hanem a szabadban is kalandoznak.
A németek természetesen igazi ínyencek az ételek és italok terén, és határozottan szeretik az esztétikát, mert: "a szem is eszik"! Az ételnek is finomnak és szépnek kell lennie. Néha nagyok a regionális különbségek, de a tipikus német étel mindenképpen kiadós: számtalan fajta kenyér és főleg sötét kenyér, perec, sültkolbász, currywurst, burgonya, sertéssült és savanyú káposzta. És persze a sör sem hiányozhat. Ezt különösen szívesen fogyasztják kerti partikon, sörkertben vagy népünnepélyen:
Oktoberfest, persze egy tipikus német klisé sem hiányozhatott erről a listáról. Az Oktoberfest 1810 óta zajlik a müncheni Theresienwiesenen. Bajor politikusok, hírességek, japán, amerikai ausztrál turisták találkoznak itt. A legnagyobb német népi fesztivál csaknem 1 milliárd eurós árbevételt produkál 2 hét alatt.
Mi a tipikus német? A pontosság, a hatékonyság, a takarékosság és a közvetlenség néhány jellemző német jellemzőnek számít. De persze nem csak tipikusan német gondolkodás- és viselkedésmódok vannak, hanem tipikusan német termékek és dolgok is, például autók.
Autopálya: Minden autórajongó szereti őket: az autópályát - különösen sebességkorlátozás nélkül. Még olyan sikeres televíziós műsorok helyszíne is, mint a "Riasztás a Kobra 11-re" és a "Gyorsabban, mint a rendőrség engedi". Az autópálya tipikusan német!
Karácsonyi vásárok. A németek számára ez teljesen normális, de a külföldiek számára a német karácsonyi vásárok egyedülállóak! Például a nyugodt Nürnbergben mindössze 500 000 lakos él. Évente 2,5 millió ember keresi fel a nürnbergi karácsonyi vásárt! A karácsonyi vásárok jellemzően németek!
Hulladékleválasztás: A németek szeretik a hulladékleválasztást! Van sötét és fehér üveg, papír és műanyag, komposzt és normál hulladék. Sok külföldi számára ez az őrület határát súrolja. De a hulladékleválasztás is – jellemzően német!
Az USA-ban az információs táblákat mindig ajánlásként fogalmazzák meg. Ezeket azonban parancsként kell értelmezni. Németországban azonban ezeket a jelzéseket parancsként fogalmazzák meg. Tipikus német, hogy már az elején elkerüljük a félreértéseket!
A költők és gondolkodók földje Goethe írta az első nemzetközi bestsellert. Kant a világ egyik legtöbbet tanulmányozott filozófusa. Slavoj Zizek pedig sok X-Men filmadaptációt tolmácsol Hegellel.
Filozófia és irodalom = tipikusan német